Ádám megtalálja Évát?

Új valóságshow tartja lázban a honi sajtót. Már a címe is izgalmas: Ádám keresi Évát. És igen, senki nem árul zsákbamacskát, itt bizony egy csomó pucér szereplőt lehet nézni. Vajon mit szólnak ehhez a keresztények? Újabb gumicsont, amin lehet csámcsogni? Lehet felháborodni és aláírásokat gyűjteni? Indulhat a maxiprüdéria? Egyszóval, beismerjük: túl magas labda ez nekünk, naná, hogy lecsapjuk!

Mert mi is pontosan itt a baj? Mondok egy személyes tapasztalatot. Amikor kamaszokhoz megyek előadást tartani a szexuális önmegtartóztatásról, mindig van egy-két vagány” srác, aki meg meri kérdezni azt, amivel azt gondolják, hogy majd zavarba lehet hozni engem. A „jó bőr” és a fel kell próbálni” kifejezések gyakori visszatérők ezekben a kérdésekben. Zavarba nem szoktam jönni, maximum elszomorodom, mert azt látom, hogy nem teljesen értették meg a téma komolyságát.

Valami olyasmi érzés ez, mint amikor egy műértő ékszerész szomorúan nézi, ahogy a világ legértékesebb gyémántjával tengóznak a srácok a grundon. Ahogy ezek a fiúk beszélnek a lányokról, arról árulkodik, hogy nem tartják többre őket, mint tárgyakat, akiket Isten azért teremtett, hogy a vágyaikat kielégítsék. Megkockáztatom, hogy ha Ádám hallotta volna ezeket a mondatokat, bizonyára velem értett volna egyet. Ugyanis mit mondott ő, amikor meglátta Évát? Semmi olyasmit, amit ezek a srácok szoktak mondani, hanem azt, hogy ez már csont a csontomból, hús a húsomból” (Ter 2,23). Mennyire másképp hangzik! Ádám ugyanis nem a jó bőrt” látta Évában, akit lehet “tolni Záhonyig” (ahogy egy fiatal mondta egyszer nagy vagányan), hanem a társát, aki egyenlő vele. Akit nem csak egy éjszakára akar, hanem egy életre; akit nem “felpróbálni” kell, hanem odaadni magamat neki. Olyan valakit, akire támaszkodhat, aki egy életen át elkíséri. Két verssel később le is írja: mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt.” (Ter 2,25) Nem takargatták magukat, nem féltek a másiktól, mert eszükbe se jutott, hogy a másik tárgyként kihasználja őket a vágyai kielégítésére, hogy aztán félredobja.

Csakhogy történt valami, amit mi úgy szoktunk hívni, hogy bűnbeesés. És ez az idilli állapot megváltozott, a férfi és a nő közötti harmónia megtört. Olvassuk csak el: Az Úr így szólt az asszonyhoz:…Vágyakozni fogsz férjed után, ő azonban uralkodni fog rajtad.” (Ter 3,16) És pontosan ez történik. Mert amikor valaki csak a húst látja egy lányban, amit meg kell szerezni, mint egy skalpvadász, akkor ez az uralkodás, ez a birtoklás van a vágyai középpontjában. Pedig Isten eredeti terve nem ez. Ő nem tárgyat, hanem társat adott Ádámnak. A tisztaság, amit olyan sokszor emlegetünk, nem prüdéria, és nem is frigiditás, hanem azt jelenti, hogy Ádám szemével látunk: a másikban nem csak a testet, hanem a személyt, a páromat, akiért felelős vagyok, akinek odaadom magamat. Ezért akarunk visszatalálni az eredeti, paradicsomi állapothoz, ahol a szerelem még nem volt egyenlő a puszta szenvedéllyel, és a vágy nem kielégülni akart, hanem kiegészülni. Mondhatnánk, hogy ez egyszerű, hiszen ez a műsor is ezt teszi, csak le kell venni a ruhát. Ám sajnos ez nem így megy. Visszatérni egyedül a Szentlélek segítségével, és Isten eredeti tervének megvalósításával lehetséges.

Tedd föl magadnak a kérdést: hol valósul meg legtökéletesebben Isten eredeti terve, hogy a férfi ne csak önző vágyból, hanem őszintén szeresse a nőt, és ne csak a testét, hanem személyiségének minden szeletét elfogadja? A múltját, azt, aki volt, aki épp most, és aki majd lesz  vagy lehet belőle, hiszen ott van benne a kislány, a felnőtt nő, de ott van benne az anya is. Szóval hol? Igen, a házasságban. Minden más esetben valami kimarad, és fennáll a veszélye, hogy könnyen olyan tárgynak tekintem a másikat, aki akár a TV képernyőjéről is mosolyoghatna felém. Ezért gondoljuk, hogy a szexualitás és a meztelenség csak a házasságban érheti el az eredeti célját. A házasságban nem kell szégyellned magad, nem kell félned, és nem kell védekezned, mert társ vagy, és nem tárgy.

Hogy mi, keresztények, elleneznénk a szexet? Hogy lenézzük, szégyelljük, prűdek vagyunk? Épp ellenkezőleg: sokkal többre tartjuk, mint például ennek a műsornak a készítői. Szerintünk nem való tévéképernyőre, de nem való egyéjszakás kapcsolatokba se. A házastársak hálószobájába való.

Hodász András atya

Forrás: 777blog.hu

Könyvek

Mit jelent férfinak lenni? Miként éri el egy fiú a férfiasságot? Hogyan kezeli egy igazi férfi a nőket? Férfias-e a tisztaság? Kinek teremtett engem Isten? Megérdemled, hogy egyenes, és őszinte válaszokat kapj ezekre a kérdésekre. A Tiszta Férfiasság zsebkönyv megválaszolja ezeket a kérdéseket, mi...
A Tiszta Szerelem című zsebkönyv az igaz szerelem nyomában járva választ ad a szerelemmel, és a szexualitással kapcsolatos kérdéseidre. Rámutat a legtipikusabb akadályokra, amelyek a szerelem örömteli megélését lehetetlenné teszik, és akár meg is betegíthetnek minket. Részletes, és komoly...
A mai világban egy fiatal nő túlságosan könnyen becsaphatja magát a szerelemmel kapcsolatos hazugságokkal. Mit gondol magában? „A fiúk nem akarnak egy erkölcsös lányt.” „Senki nem sérül.” „Ez csak játék és szórakozás.” „Az én testem, az én döntésem.” „Ha nemet mondok, elveszíthetem.” „Nem lehetek...
A fiú és a lány, a férfiasság és a nőiesség, a férj és a feleség, az anya és az apa jelentése mára teljesen elbizonytalanodott, a nemiség, a házasság, a szex és a család értelmére pedig mélységes homály borul. Mindent átértelmeztek, de egyik új értelmezés sem tekinthető biztosnak. Minek köszönhető...
1 | 2 | 3 | 4 >>